Kiküldött Tudózsidónk jelenti...

köszönt ránk ma este. A Szentély idejében Áv hó 15-én, a szüret első napján, fehér ruhás, táncoló hajadonok árasztották el a Jeruzsálem körüli szőlőskerteket, hogy a többi törzs tagjai közül párt találjanak maguknak, mivel év közben többnyire csak saját törzsbeliekkel érintkeztek. A szüretre viszont minden legény munkára vonult a szőlőtőkék közé, így egyszerre egyedülállóan sok izmos férfiszempár figyelmét tudták magukra vonzani a praktikus amazonok.

A Szentély pusztulása után ez a hagyomány évezredekre kihúnyt, csak az utóbbi évtizedekben kezd újjáéledni, afféle zsidó Valentin-nap formájában. Sok esküvőt tartanak ilyenkor.

Szaif Kadhafi, Moamer második fia (Saif al-Islam Muammar Al-Gaddafi), aki a jelek szerint a véres líbiai szappanopera kulcsfigurája lesz, 2005-ben feleségül akarta venni Orly Weinerman izraeli szappanopera-sztárt. Amint arról beszámoltam, Szaif apja (Moamer Kadhafi) valószínüleg zsidó, édesanyja (Safia Farkash = Farkas Zsófia = صفية فركاش) pedig egy Boszniába elszármazott magyar tisztviselő unokája.

(az afférról még egy cikk itt)

Jaszin sejk a hetvenes években importálta Gázába az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, mely szociális szolgáltatásai révén fokozatosan az Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet riválisává vált. A szekuláris PFSZ aktivisták és a radikális iszlamisták összecsapásai mindennapossá váltak Gázában, majd a nyolcvanas években átterjedtek Ciszjordániára is. Ezekbe a harcokba az izraeli hatóságok nem avatkoztak be.

1984-ben a sejket letartóztatták az izraeliek, miután az egyik mecsetben szervezetének fegyverraktárára bukkantak. Mivel kihallgatóinak azt vallotta, hogy a fegyvereket nem a zsidó állam, hanem a PFSZ ellen kívánta felhasználni, hamarosan szabadon bocsátották.

Amikor 1987-ben Jaszin szellemi vezetésével megalakult a Hamasz, és deklarálta a zsidó állam elleni élet-halálharcot, a dzsihádot, az izraeli vezetés továbbra is a PFSZ elleni természetes szövetségesként számolt vele. Rendszeres konzultációik során még az akkori izraeli hadügyminiszterrel, Jitzak Rabinnal is volt alkalmuk egyeztetésre.

A kapcsolat 1989-ben szakadt meg, amikor az iszlamisták első ízben támadtak izraeli célpontokat, és megöltek két katonát. Jaszint letartóztatták, és 400 Hamasz aktivistát dél-Libanonba toloncoltak, amivel sikeresen megalapozták a korábban egymástól elszigetelt Hezbollah és a Hamasz máig gyümölcsöző együttműködését.

Ezután jött a fordulat, amelyben a korábbi közös ellenség, a PFSZ vált Izrael tárgyalópartnerévé, és amely az oslói békefolyamatként elhíresült kudarchalmazhoz vezetett. A radikális iszlamizmus magja azonban akkorra már mély, visszafordíthatatlan gyökeret eresztett a palesztinai arab lakosság körében.

Pedig egy mérsékelt arab imám már a hetvenes években figyelmeztette Izraelt a Muzulmán Testvériség támogatásának kockázataira: “20-30 év múlva nagyon meg fogjátok ezt bánni.”

Az izraeliek véres tapasztalatok árán tanulták meg, hogy igaza volt, de a világ többi része számára csak napjainkban kezdődik a 20-30 tanulóév.

"Demonstrációra hívjuk mindazokat akik méltósággal és tisztelettel kívánnak emlékezni Károlyi Mihályra¹ és felháborítónak tartják a nyíltan történelemhamisító és antiszemita szoborgyalázást.

Támogató: Mazsihisz², Magyar Demokraikus³ Charta 2008⁴" tovább

¹ Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, másfél évig a Rákosi-rezsim „útitársa” volt (wikipédia)

² A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (röviden Mazsihisz) zsidó vallási szervezet (wikipédia).

³ sic!

⁴ A Magyar Demokratikus Charta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére 2008. szeptember 6-án létrejött magyarországi politikai szervezet (wikipédia)

A hetek óta izzó iskolabotrány miatt talán érdemes egy kicsit a szalagcímek mögé nézni.

Röviden összefoglalva, egy ciszjordániai ortodox vallásos (haredi) zsidó telep, Emanuel iskolájában elkülönítették a szefárdi diáklányokat az askenázoktól, amit a Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek minősített, és megtiltott. Tiltakozásul az askenáz szülők nem engedték iskolába a gyerekeiket, mire a bíróság több tucatot bebörtönzött közülük 10 napra. Emiatt az askenáz haredi zsidók példátlan, százezres tüntetéseket rendeztek Jeruzsálemben, és szerte az országban.

A média Izraelben és szerte a világon az askenázokat hibáztatja a konfliktusért, rasszista kirekesztéssel vádolva őket. A ma Nyugaton általánosan elfogadott, liberális elvek szerint van is ebben valami, de zsidóéknál ez a dolog sem ilyen egyszerű, megértéséhez nem árt legalább vázlatosan tisztában lenni a pár ezer éves előzményekkel. Egyáltalán kik azok a héberek, zsidók, askenázok, szefárdiak? Vigyázat! Lelkiismeretesen felületes, de velős összefoglaló következik:

Salamon király halála után polgárháború dúlt az ősi Izraelben, melynek eredményeként két (életképtelen) részre szakadt az ország: a 11 héber törzset magába foglaló északi Izraelre, és a Júda törzséből, vagyis zsidókból álló déli Júdeára. Izraelt azonban hamarosan eltüntették a térképről a hódító asszírok, lakosságát részben szétszórták, részben kiirtották, így a héberek végleg elvesztek a történelemből. Júdea majdnem ugyanígy járt, azonban a túlélő zsidók a babilóni fogságban is megőrizték vallásukat mindaddig, amíg - évszázadokkal később - visszatérhettek hazájukba. (Rövid, de jellemző kitérő: annyira komolyan vették a tradíciót, hogy amikor azt tapasztalták, hogy távollétükben egyes, ottmaradt nemzsidó szekták tovább judaizáltak, inkább lecserélték a teljes héber ábécét, csakhogy meg tudják különböztetni magukat az idegenektől. Ezért a “modern”, ma is használt héber írás egészen más, mint a babilón fogság előtti volt).

A második júdeai királyság egészen az első század végéig fennállt, amíg a rómaiak le nem rombolták a második Szentélyt isz. 70-ben. A menekültek többsége szétszóródott Európa, észak-Afrika és a Közép-Kelet irányába, de sokan ott maradtak az utóbb Palesztinára átnevezett régióban.

Sok évszázadon át az egymástól elszigetelt zsidó közösségek saját szokásokat, filozófiákat, kultúrát, törvény-értelmezést (halakhát) alakítottak ki, melyek a nagy távolságok miatt csak korlátozottan hatottak egymásra. Például:

- az európai, askenáz zsidók úgy döntöttek, hogy a férfiak mindig fedett fővel (kipában, vagy kalapban) kell, hogy járjanak, míg a szefárdi (dél-európai, spanyol) és közel-keleti zsidók csak a zsinagógában és egyes vallási eseményeken vesznek fejfedőt.

- az ortodox, európai zsidók “egyenruhában” (öltönyben, kaftánban stb.) jártak/járnak, míg a közel-keletiek lazább, az arabokhoz hasonló öltözéket viseltek.

- az asszimiláció és a vegyesházasságok révén sok európai zsidó “európai” kinézetűvé vált, míg a közel-keletiek inkább az arabokra kezdtek hasonlítani.

- vannak ételek, amiket az európai zsidók nem ehetnek Pészahkor (rizs, hüvelyesek), míg a közel-keletiek igen

- a közel-keletiek is kósert esznek, de nem tartanak be minden sábeszi parancsolatot (mint pl. a dohányzás tilalma)

A judaizmus előírja minden zsidó számára, hogy kövesse a saját közösségének szokásait (minhag), ez ugyanolyan kötelessége, mint a tórai parancsolatok betartása. Ez általában nem okoz semmi problémát, csakhogy Izrael megalakulását követően a különböző szokású zsidók tömegesen tértek haza, és óhatatlanul kapcsolatba kerültek egymással. Kultúráik ütközése a hétköznapokban komoly érdeksérelmeket okoz, különösen a szigorúbb utat választó askenázok számára.

A “rasszista” iskolában most ezek az egymásnak ellentmondó minhagok lépnek egymással kölcsönhatásba, és a régóta izzó parázsból váratlanul kicsapott lángok kimenetele jelenleg kiszámíthatatlan. De azért ne ítélkezzünk korán.

forrás

előzmények:

Szegregálják az askenáz és a szefárdi diákokat
Bezárják a rasszista iskolát
százezer haredi tüntetett a rasszista haszid iskola bezárása ellen
Meghátráltak az askenázok
Ezrek köszöntötték az emanuel-i apákat

A Trophy rendszer a videójátékokban megszokott módon körkörös védelmet ad a harci járművek elleni rakéta- és aknagránát támadásokkal szemben.

Gyönyörű, remekül főz. Képzett, családcentrikus. Használt.

Legalábbis a Hamasz szerint a PEPSI a “Pay Every Pence to Save Israel” rövidítést takarja (~adj minden fillért Izrael megmentésére).

A “Paradicsom madarai” gyermekkórus arról dalol, hogy bár Palesztina (értsd: Izrael földje) nélkül a gyermekkor mit sem ér, de legalább Allah kedvencei a mártírok. A

“Birds of Paradise” iszlám gyerekcsatorna műsorát Bahreinből sugározzák műholdon keresztül Gázába.

A szoftver 78%-os pontossággal mutatja ki a szerző pszichológiai állapotát a blogbejegyzésekből és más online szövegekből.

A Hamasz által elrabolt tizedes fogságának negyedik évfordulója alkalmából magyar idő szerint ma este hatkor fut ki a flotilla a new yorki 40-es mólótól, Manhattan és a Szabadságszobor megkerüléséve az ENSZ székházához. A demonstrációt az amerikai zsidó szervezetek elnöki konferenciája szervezi.

“Lajos Bokros, a eurosceptic Hungarian MEP, at an internal EU parliament meeting last week reportedly proposed that MEPs should also organise an aid boat.”

A gázai térség a világ egyik legforróbb, és legreménytelenebb pontja, másfél millió arab és hetvenezer izraeli lakóhelye.

A gázai sáv maga 1948 és 1967 között egyiptomi, majd 1994-ig izraeli fennhatóság alatt állt. Azóta a Palesztin Hatóság, illetve a Hamász felváltva gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Korábban izraeli telepesek is éltek az övezetben, azonban őket 2005-ben (erőszakkal) kiköltöztették. Az egyik átkelőpont hűlt helyére mi is ellátogatunk.